Isten nem politizál – interjú Niedermüller Péterrel
https://dkhirek.blogspot.com/2013/10/isten-nem-politizal-interju.html
Nagyratörő ember vagyok, de Isten mondjuk nem lennék. Nemcsak azért, mert túl sok a jelentkező. Hosszú a sor és a várakozás. Nem irigylem az Urat, amikor egyes politikusok rá hivatkoznak. Az elmúlt években vezetőink megtanították nekünk, hogy keresztény és nemzeti embernek hol, melyik oldalon a helye. Arra vonatkozólag is iránymutatással szolgáltak, hol találkozhatunk keresztényellenesekkel és hazaárulókkal. Niedermüller Pétert, a Demokratikus Koalíció alelnökét arról kérdeztem, hogy viszonyulnak az egyházakhoz, állami finanszírozásukhoz és hol nyílik ki a Biblia a kezükben. Isteni interjú következik.
- Számos szülő szembesült a kérdéssel, hittan vagy erkölcstan? Önök mit javasolnak?
- Nem javasoltunk semmit, nem mondtuk, hogy ezt vagy azt válassza a szülő. Ehelyett azt hangsúlyoztuk, hogy sem egyiknek, sem másiknak nincs helye állami iskolákban – hogy egyházi iskolákban mi történik az egy másik kérdés. Mi úgy gondoljuk, hogy az állami iskolának világnézetileg semlegesnek kell maradnia, az erkölcsi alapelveket pedig otthon, a családban kell mindenkinek elsajátítania. Különösen problémás, hogy a jelenlegi rendszerben a kormányzat által helyesnek gondolt, durván ideológiai színezetű erkölcstan oktatása folyik. Olyan család- és világkép fogalmazódik meg, amelynek nem sok köze van a mai társadalmi valósághoz – nem is beszélve pl. a melegek durva és megalázó megbélyegzéséről. Gyalázatnak tartjuk azt, ami ma ezen a téren az állami iskolákban történik.
- Az MSZP Hívő Tagozatának léte sokáig téma volt Pesten, élcelődtek rajta, főként amikor megszűnt. Önök alakítanának ilyen csoportot? Ön szerint hívő vallásos ember sikeres lehetne egy baloldali pártban?
- A DK nem fog hívő tagozatot alapítani. Mint mondtam, a vallási, hitbeli meggyőződést mindenki személyes ügyének tekintjük, s ezért semmi nem indokolja egy ilyen tagozat létrejöttét, mi erről gyökeresen másként gondolkozunk. Egyébként pedig nem látom okát, hogy hívő vallásos ember miért ne lehetne sikeres egy baloldali pártban. A baloldaliság, különösen az a balközép, polgári értékeket is magában foglaló, nyitottságot hangsúlyozó társadalom- és világkép, mint amit a Demokratikus Koalíció is magáénak vall, ma már nem jelent egyet szükségszerűen és kizárólagosan a materialista, ateista világmagyarázattal. A DK – vallási hovatartozástól, vagy éppen istentagadástól függetlenül – mindenki számára nyitott, aki fontosnak tartja a társadalmi igazságosságot, a szolidaritást, a felelősséget, a teljesítményt, a politikai moralitást, a társadalmi innovációt és kreativitást, a progresszivitást.
- A DK hogy viszonyul az egyházakhoz?
- A Demokratikus Koalíció politikai párt, és mint ilyen nem viszonyul egyes egyházakhoz. Amennyiben valamely egyház politikai tartalmú megnyilvánulásokat tesz, akkor azokra adott esetben reflektálunk. Ugyanakkor nem teszünk különbséget „történelmi egyházak” és „kisegyházak” között. Meggyőződésünk, hogy az államnak, politikai párt(ok)nak nem kell az egyházakat minősítenie, nem kell egyes egyházakat előnybe részesítenie, másokat hátrányosan megkülönböztetnie. Különösen megengedhetetlennek, és az európai értékekkel, normákkal ellentétesnek tartjuk, ha az állam, a kormány politikai, ideológiai okokból egyes egyházakat előnybe részesít, politikai célokra használ, amint az ma Magyarországon történik.
Másrészt, természetesen elismerjük, hogy az egyházak fontos és meghatározó szerepet játszottak a magyar történelemben, hozzájárultak a nemzet gyarapodásához. Azt is magától értetődőnek tartjuk, hogy a vallásos emberek számára saját egyházuk meghatározó fontosságú. Ezzel együtt elvárjuk, hogy az egyházak megfelelő kritikával tekintsenek saját történelmükre, a társadalomban betöltött szerepükre, az általuk elkövetett hibákra, elvtelen politikai megalkuvásaikra, képesek és hajlandók legyenek az azokkal való szembenézésre.
- Több jobboldali politikus és közíró keresztényellenességgel vádolta Önöket. Tényleg azok?
- Természetesen nem. A DK nem egyház-, még kevésbé vallás-, és legkevésbé sem keresztényellenes. Azt azonban nem gondoljuk, hogy a jelenlegi kormány által „kereszténynek” gondolt és nevezett értékeket, világ- és társadalomképet rá lehetne kényszeríteni a társadalomra. Az Orbán-kormány a „keresztény értékek” kifejezéssel igyekszik legitimálni a mindennapi élet szabadságának korlátozására irányuló törekvéseit. Erre való hivatkozással akarja meghatározni a család fogalmát, a női és férfi szerepeket, bélyegzi meg a melegeket, s erőltet rá a társadalomra egy autoriter, fenntartás nélküli engedelmességre, függőségre épülő világképet. Ez a fajta „kereszténység” korlátozza a szabadságot, durván beleavatkozik a polgárok mindennapi életébe, megbélyegez egyes társadalmi és kulturális csoportokat, és ezt tűrhetetlennek tartjuk. Ennek a „kereszténységnek” semmi köze nincs ahhoz a kereszténységhez, amit ma Európa szerencsésebb országaiban a keresztény egyházak, a magukat kereszténynek nevező pártok képviselnek. Angliában, Németországban kereszténydemokrata, konzervatív pártok szüntették meg az azonos neműek alkotta családok hátrányos megkülönböztetését – hogy csak egyetlen példát említsek. A DK az Orbán-kormány korlátolt és ostoba politikai klerikalizmusát bírálja, nem a kereszténységet.
- Hol szokott kinyílni a Biblia a kezükben?
- Egy politikai pártnak nincs keze – hogy egyes tagjainak a kezében hol nyílik ki a Biblia, azt nem tudom, de nem is érdekel. Egyébként pedig nem érdemes a főpolgármester tahó, és antiszemitizmusra hajazó megjegyzéseire reagálni
- Vannak e vallásos tagjaik, vezetőik?
- Bizonyára, de mivel mi a vallást, az istenhitet minden egyes ember személyes ügyének tekintjük, nem tudom megmondani. A DK egy politikai közösség, amely nyitott vallásos és nem-vallásos emberek számára egyaránt. Éppen ezért nem kérdezzük tagjainktól, a pártba belépni szándékozó polgároktól, hogy vallásosak-e, vagy sem.
- Mi a véleményük a hazaszeretetről, a nacionalizmusról és a „keresztény Magyarország” kifejezésről?
- A hazaszeretetet természetesnek, a nacionalizmust károsnak tartjuk. A hazaszeretet nem egyenlő a be- és elzárkózással, hamis nemzeti romantikával, a történelem újraírásával, történelmi mítoszok ápolásával, amint azt a jelenlegi kormány sugallja. A hazaszeretet ma a modern, nyitott, európai Magyarország melletti elkötelezettséget, s a jelenlegi kormány korrupt, anakronisztikus, mindenkivel háborúban álló politikájának elutasítását jelenti.
A „keresztény Magyarország” egy, a jelenlegi kormány által életre keltett mítoszok közül, amelynek nincs más célja, mint a kormány modernizáció- és Európa-ellenes politikájának legitimálása, mindannak kizárása, kirekesztése, ami ezt a politikát nem támogatja. Magyarország nem keresztény, hanem sokféle, sokszínű, amibe beletartozik a kereszténység is.
- Támogatnák-e az egyházakat vagy tartsák el magukat?
- Azt gondolom, hogy az egyházaknak alapvetően saját magukat kell(ene) eltartaniuk. Ugyanakkor elfogadhatónak tartom, hogy az állam bizonyos mértékig támogassa az egyházak oktatási, szociális, egészségügyi intézményeit, szolgáltatásait. Semmiképpen sem tartom azonban elfogadhatónak a jelenlegi kormánynak azt a gyakorlatát, amely milliárdokat juttat az állami költségvetésből hittanoktatásra, egyházi iskoláknak, intézményeknek, mivel ezzel súlyosan megsértette, és megsérti a világnézeti semlegesség alapvető elvét. Éppen ezért a DK kiáll a vatikáni szerződés módosítása (de természetesen nem abban az értelemben, ahogyan azt Semjén Zsolt gondolja), és az állam és egyház viszonyának alapvető újraszabályozása mellett.
- Mely egyházakkal, felekezetekkel vannak kapcsolatban? Kikérik papok, lelkészek, rabbik véleményét?
- Hivatalos, szervezeti kapcsolatban egyetlen egyházzal sem állunk – hogy őszinte legyek a kérdést sem értem. Egyházpolitikai kérdésekben a szakértőinkkel szoktunk konzultálni.
- Baloldaliság és hívő keresztény élet Ön szerint összefér? Miért hagyták a baloldali pártok, hogy a jobboldal államosítsa Istent?
- Bizonyára összefér – számos példa van erre. Azt azonban nem gondolom, hogy a jobboldal államosította volna Istent. Nem ez a pontos megfogalmazás. Sokkal inkább aljas módon kisajátította, és saját politikai céljaira, saját uralmának megszilárdítására kihasználja a vallásos emberek meggyőződéseit. Hozzá kell tennem, ez is magyar sajátosság, az Orbán-kormány ma az egyetlen olyan európai kormány, amely ezzel a becstelen eszközzel él. Más európai országban erre nem lenne mód, és nincs is rá példa.
Gémesi Gábor
Forrás: Gépnarancs
- Számos szülő szembesült a kérdéssel, hittan vagy erkölcstan? Önök mit javasolnak?
- Nem javasoltunk semmit, nem mondtuk, hogy ezt vagy azt válassza a szülő. Ehelyett azt hangsúlyoztuk, hogy sem egyiknek, sem másiknak nincs helye állami iskolákban – hogy egyházi iskolákban mi történik az egy másik kérdés. Mi úgy gondoljuk, hogy az állami iskolának világnézetileg semlegesnek kell maradnia, az erkölcsi alapelveket pedig otthon, a családban kell mindenkinek elsajátítania. Különösen problémás, hogy a jelenlegi rendszerben a kormányzat által helyesnek gondolt, durván ideológiai színezetű erkölcstan oktatása folyik. Olyan család- és világkép fogalmazódik meg, amelynek nem sok köze van a mai társadalmi valósághoz – nem is beszélve pl. a melegek durva és megalázó megbélyegzéséről. Gyalázatnak tartjuk azt, ami ma ezen a téren az állami iskolákban történik.
- Az MSZP Hívő Tagozatának léte sokáig téma volt Pesten, élcelődtek rajta, főként amikor megszűnt. Önök alakítanának ilyen csoportot? Ön szerint hívő vallásos ember sikeres lehetne egy baloldali pártban?
- A DK nem fog hívő tagozatot alapítani. Mint mondtam, a vallási, hitbeli meggyőződést mindenki személyes ügyének tekintjük, s ezért semmi nem indokolja egy ilyen tagozat létrejöttét, mi erről gyökeresen másként gondolkozunk. Egyébként pedig nem látom okát, hogy hívő vallásos ember miért ne lehetne sikeres egy baloldali pártban. A baloldaliság, különösen az a balközép, polgári értékeket is magában foglaló, nyitottságot hangsúlyozó társadalom- és világkép, mint amit a Demokratikus Koalíció is magáénak vall, ma már nem jelent egyet szükségszerűen és kizárólagosan a materialista, ateista világmagyarázattal. A DK – vallási hovatartozástól, vagy éppen istentagadástól függetlenül – mindenki számára nyitott, aki fontosnak tartja a társadalmi igazságosságot, a szolidaritást, a felelősséget, a teljesítményt, a politikai moralitást, a társadalmi innovációt és kreativitást, a progresszivitást.
- A DK hogy viszonyul az egyházakhoz?
- A Demokratikus Koalíció politikai párt, és mint ilyen nem viszonyul egyes egyházakhoz. Amennyiben valamely egyház politikai tartalmú megnyilvánulásokat tesz, akkor azokra adott esetben reflektálunk. Ugyanakkor nem teszünk különbséget „történelmi egyházak” és „kisegyházak” között. Meggyőződésünk, hogy az államnak, politikai párt(ok)nak nem kell az egyházakat minősítenie, nem kell egyes egyházakat előnybe részesítenie, másokat hátrányosan megkülönböztetnie. Különösen megengedhetetlennek, és az európai értékekkel, normákkal ellentétesnek tartjuk, ha az állam, a kormány politikai, ideológiai okokból egyes egyházakat előnybe részesít, politikai célokra használ, amint az ma Magyarországon történik.
Másrészt, természetesen elismerjük, hogy az egyházak fontos és meghatározó szerepet játszottak a magyar történelemben, hozzájárultak a nemzet gyarapodásához. Azt is magától értetődőnek tartjuk, hogy a vallásos emberek számára saját egyházuk meghatározó fontosságú. Ezzel együtt elvárjuk, hogy az egyházak megfelelő kritikával tekintsenek saját történelmükre, a társadalomban betöltött szerepükre, az általuk elkövetett hibákra, elvtelen politikai megalkuvásaikra, képesek és hajlandók legyenek az azokkal való szembenézésre.
- Több jobboldali politikus és közíró keresztényellenességgel vádolta Önöket. Tényleg azok?
- Természetesen nem. A DK nem egyház-, még kevésbé vallás-, és legkevésbé sem keresztényellenes. Azt azonban nem gondoljuk, hogy a jelenlegi kormány által „kereszténynek” gondolt és nevezett értékeket, világ- és társadalomképet rá lehetne kényszeríteni a társadalomra. Az Orbán-kormány a „keresztény értékek” kifejezéssel igyekszik legitimálni a mindennapi élet szabadságának korlátozására irányuló törekvéseit. Erre való hivatkozással akarja meghatározni a család fogalmát, a női és férfi szerepeket, bélyegzi meg a melegeket, s erőltet rá a társadalomra egy autoriter, fenntartás nélküli engedelmességre, függőségre épülő világképet. Ez a fajta „kereszténység” korlátozza a szabadságot, durván beleavatkozik a polgárok mindennapi életébe, megbélyegez egyes társadalmi és kulturális csoportokat, és ezt tűrhetetlennek tartjuk. Ennek a „kereszténységnek” semmi köze nincs ahhoz a kereszténységhez, amit ma Európa szerencsésebb országaiban a keresztény egyházak, a magukat kereszténynek nevező pártok képviselnek. Angliában, Németországban kereszténydemokrata, konzervatív pártok szüntették meg az azonos neműek alkotta családok hátrányos megkülönböztetését – hogy csak egyetlen példát említsek. A DK az Orbán-kormány korlátolt és ostoba politikai klerikalizmusát bírálja, nem a kereszténységet.
- Hol szokott kinyílni a Biblia a kezükben?
- Egy politikai pártnak nincs keze – hogy egyes tagjainak a kezében hol nyílik ki a Biblia, azt nem tudom, de nem is érdekel. Egyébként pedig nem érdemes a főpolgármester tahó, és antiszemitizmusra hajazó megjegyzéseire reagálni
- Vannak e vallásos tagjaik, vezetőik?
- Bizonyára, de mivel mi a vallást, az istenhitet minden egyes ember személyes ügyének tekintjük, nem tudom megmondani. A DK egy politikai közösség, amely nyitott vallásos és nem-vallásos emberek számára egyaránt. Éppen ezért nem kérdezzük tagjainktól, a pártba belépni szándékozó polgároktól, hogy vallásosak-e, vagy sem.
- Mi a véleményük a hazaszeretetről, a nacionalizmusról és a „keresztény Magyarország” kifejezésről?
- A hazaszeretetet természetesnek, a nacionalizmust károsnak tartjuk. A hazaszeretet nem egyenlő a be- és elzárkózással, hamis nemzeti romantikával, a történelem újraírásával, történelmi mítoszok ápolásával, amint azt a jelenlegi kormány sugallja. A hazaszeretet ma a modern, nyitott, európai Magyarország melletti elkötelezettséget, s a jelenlegi kormány korrupt, anakronisztikus, mindenkivel háborúban álló politikájának elutasítását jelenti.
A „keresztény Magyarország” egy, a jelenlegi kormány által életre keltett mítoszok közül, amelynek nincs más célja, mint a kormány modernizáció- és Európa-ellenes politikájának legitimálása, mindannak kizárása, kirekesztése, ami ezt a politikát nem támogatja. Magyarország nem keresztény, hanem sokféle, sokszínű, amibe beletartozik a kereszténység is.
- Támogatnák-e az egyházakat vagy tartsák el magukat?
- Azt gondolom, hogy az egyházaknak alapvetően saját magukat kell(ene) eltartaniuk. Ugyanakkor elfogadhatónak tartom, hogy az állam bizonyos mértékig támogassa az egyházak oktatási, szociális, egészségügyi intézményeit, szolgáltatásait. Semmiképpen sem tartom azonban elfogadhatónak a jelenlegi kormánynak azt a gyakorlatát, amely milliárdokat juttat az állami költségvetésből hittanoktatásra, egyházi iskoláknak, intézményeknek, mivel ezzel súlyosan megsértette, és megsérti a világnézeti semlegesség alapvető elvét. Éppen ezért a DK kiáll a vatikáni szerződés módosítása (de természetesen nem abban az értelemben, ahogyan azt Semjén Zsolt gondolja), és az állam és egyház viszonyának alapvető újraszabályozása mellett.
- Mely egyházakkal, felekezetekkel vannak kapcsolatban? Kikérik papok, lelkészek, rabbik véleményét?
- Hivatalos, szervezeti kapcsolatban egyetlen egyházzal sem állunk – hogy őszinte legyek a kérdést sem értem. Egyházpolitikai kérdésekben a szakértőinkkel szoktunk konzultálni.
- Baloldaliság és hívő keresztény élet Ön szerint összefér? Miért hagyták a baloldali pártok, hogy a jobboldal államosítsa Istent?
- Bizonyára összefér – számos példa van erre. Azt azonban nem gondolom, hogy a jobboldal államosította volna Istent. Nem ez a pontos megfogalmazás. Sokkal inkább aljas módon kisajátította, és saját politikai céljaira, saját uralmának megszilárdítására kihasználja a vallásos emberek meggyőződéseit. Hozzá kell tennem, ez is magyar sajátosság, az Orbán-kormány ma az egyetlen olyan európai kormány, amely ezzel a becstelen eszközzel él. Más európai országban erre nem lenne mód, és nincs is rá példa.
Gémesi Gábor
Forrás: Gépnarancs
