Gyurcsány: Orbán nem a demokrácia embere (Jungle World)

A Jungle World című német baloldali folyóirat „Orbán nem a demokrácia embere" címmel közölt Gyurcsány Ferenccel készült interjút, amelyet Karl Pfeifer osztrák újságíró készített.

Magyarországon 2014 tavaszán tartják a parlamenti és az európai választásokat. A Jungle World Gyurcsány Ferenccel beszélgetett az ellenzék esélyeiről és a magyarországi nacionalista tendenciákról. Gyurcsány (1961) a Kommunista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa volt, és a fordulat után sikeres üzletember lett. 2004-től 2009-ig Magyarország miniszterelnöke volt, és 2007-2009 között a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöki tisztségét töltötte be. 2011 októberben megalapította kilenc parlamenti képviselővel a Demokratikus Koalíció nevű pártot, amelynek elnöke.

Karl Pfeifer: – A magyar kormány propagandája szerint csak azért bírálja szinte minden nyugati sajtóorgánum olyan erősen Orbán Viktor kormányát, mert támogatni akarja a magyar baloldali liberálisokat. Azt is állítják, hogy a magyar ellenzék hamis információkat ad a külföldi médiának. Ön mit gondol erről?

Gyurcsány Ferenc: – Orbán kormányzási stílusa sérti az alapvető európai értékeket. A magyar miniszterelnök nem a demokrácia, hanem az önkényuralom embere. A nyugati elemzőknek és újságíróknak nincs szükségük a magyar ellenzék segítségére vagy más súgásra ahhoz, hogy lássák, mi történik az országban, például azt, hogy erősen nő a szegénység. Orbán kétségtelenül arra törekszik, hogy megszerezze és megtartsa az egyeduralmat.

– Ez a propaganda folyamatosan hangsúlyozza, hogy mennyire gyenge az ellenzék, de a kormányhoz közelálló média mégis támadja ezt az ellenzéket, gyakran öv alatt is. Önt azonban egyenesen démonizálják. Miért?

– Az új pártom, a Demokratikus Koalíció (DK) az Orbán-rezsim legkeményebb ellenfele, és én vagyok a legcéltudatosabb ellenzéki politikus. Hozzájárul még ehhez, hogy 2006-ban, a miniszterelnök-jelöltek tévévitájában súlyos vereséget mértem akkori kihívómra, Orbán Viktorra. Ha tehetné, eltávolítana engem a politikából.

– Miért nincs megegyezés az ellenzékben, és miért nincs közös választási platform?

– A demokratikus ellenzékben három nagyobb párt van: a szocialista párt (MSZP) az Együtt 2014/Párbeszéd Magyarországért balközép választási szövetség, és a DK. Az előbbi két párt elnökének az az ambíciója, hogy miniszterelnök legyen. Ez a személyes differencia megakadályozza az erők egyesítését. A DK az egyetlen párt, amely továbbra is fenntartja az álláspontját: ahhoz, hogy az ellenzék győzzön a jövő évi választásokon, közös miniszterelnök-jelölt, közös országos lista és minden választókörzetben közös jelölt lenne szükséges. Az erők egyesítését tehát nem az akadályozza, hogy nézeteltérések vannak egyes politikai kérdésekben – természetesen léteznek ilyenek –, hanem a személyes ambíciók.

– Volt egy választási megállapodás a szocialisták és az E14-PM között, azóta azonban a felmérésekben az Ön támogatóinak száma megduplázódott, most feltehetően 4 százalék felett van, és 5 százalékkal a DK bent lenne a parlamentben. Az Ön néhány ellenfele ebben a két pártban úgy véli, hogy többet ártana, mint használna, ha az Ön pártját bevonnák egy választási megállapodásba.

– Egy aktuális felmérés azt mutatja, hogy a szavazók 75 százaléka a teljes demokratikus ellenzék összefogását kívánja.

– Az ellenzéki szavazók 75 százaléka?

– Igen. Ez egyrészt megmutatja, hogy a mi oldalunkon is vannak, akik szívesen politizálnának nélkülem és a pártom nélkül, mert karizmatikus és kemény politikusnak tartanak. De a demokratikus szavazók túlnyomó többsége kifejezetten azt kívánja, hogy bevegyenek minket a választási szövetségbe, mert annak, amit képviselünk – egy polgári, nyugati demokráciának – van helye a magyar politikában, és ennek megfelelően támogatottsága is van. Amennyiben szükséges lesz – remélem, hogy nem lesz az –, meg fogunk tudni méretkezni önállóan is.

– Aminek az lesz az eredménye, hogy Orbán miniszterelnök marad.

– Éppen ezért kell elérni az egyesülést. Én mellette vagyok, de nem tőlem függ. A pártom nem fog eltűnni a politikából, és ugyanez érvényes rám is.

– Minek kellene lennie Ön szerint egy választási szövetség minimális konszenzusának?

– Legelőször is helyre kell állítani a magyar köztársaság demokratikus alkotmányát. Helyre kell állítani az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ebben megvan az egyetértés a többiekkel. Fontos számunkra, hogy újra megerősítsük a magyar gazdaság iránti bizalmat, és így fenntartható gazdasági növekedést érjünk el. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha Magyarország gazdaságilag és politikailag újra megbízhatóvá lesz. Az egyes szektorokat terhelő különadókat meg kell szüntetni, vagy csökkenteni kell. Rugalmasabban kellene alakítani a minimálbér-rendszert, figyelembe kellene venni a régiók és a szektorok közötti különbségeket. Nyugat-Magyarországon nőhetne, és másutt csökkenhetne, hogy elősegítsük a foglalkoztatást. A takarékosság elősegítésére csökkenteni kellene a kamatadót, a társadalmilag igazságtalan egykulcsos adót el kellene törölni, és a vagyonosokat progresszívan kellene adóztatni. Ezt a listát lehetne folytatni. Ezen kívül nekünk, DK-soknak az a véleményünk, hogy szembe kell helyezkedni a politikai klerikalizmussal, amely a jelenlegi hatalom egyik oszlopa. Ez azt jelenti, hogy az államot és az egyházat el kell választani, és el kell törölni a más európai országokban nem létező privilégiumokat. Az állami iskoláknak vissza kell adni az autonómiát, és a hittannak nem szabad kötelező tantárgynak lenni. Támogatni kell az idegen nyelvek oktatását.

– Ön hogyan viszonyul az egyesült Európához?

– A mi pártunk az egyetlen, amely történelmi dimenziókban gondolkodik, és távlati célként támogatja egy egyesült európai állam létrehozását.

– Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke bocsánatot kért a határokon túli magyaroktól, mert pártja – amely akkor még az Ön pártja is volt –, felszólította a lakosságot, hogy szavazzon a kettős állampolgárság ellen. Önnek mi erről a véleménye?

– Hiba volt bocsánatot kérni.

– Az is hiba volt, amikor az E14-PM néhány hete a szélsőjobboldallal tüntetett a székelyek romániai autonómiájáért?

– Az volt!

– Ön úgy gondolja, hogy lehetséges lenne újra jó kapcsolatokat ápolni a szomszédos Szlovákiával, Romániával és nem szítani többet valóságos vagy virtuális konfliktusokat ezekkel az államokkal?

– A mai kormány nacionalista. Úgy gondolom, hogy az első világháború után kötött trianoni békét nem lehet érvényteleníteni. Úgy sem, hogy megpróbáljuk az ott megszabott határokat az állampolgárság megadásával megváltoztatni. Kizárólag azok legyenek állampolgárok, akik itt élnek. Az, hogy a dédnagyapa a történelmi Magyarország területén élt, de a nagyszülők meg a szülők már nem, nem ok arra, hogy az illetőnek állampolgárságot adjunk, választójog meg még annyira sem illeti meg. Magyarországon azok választhassanak, akik aztán viselik ennek minden következményét.

– Orbán kétharmados többségével a parlament megadta a szavazati jogot mindazoknak, akik kettős állampolgárok, és akiknek ezzel így lehetőségük van két államban szavazni. Még előnyben is részesítik őket a választásokon, hiszen levélben szavazhatnak. Ezzel szemben azoknak a magyaroknak, akik külföldre mennek tanulni vagy dolgozni, konzulátuson vagy közjegyző előtt kell leadniuk a szavazatukat.

 – Ami az állampolgárság kérdését illeti, az EU-n belüli államoknak sok lehetőségük van. Magyarország azonban elfogadta az Európa Tanács 1997-es határozatát az állampolgárságról, és az Orbán-kormány ezt a dokumentumot elhelyezte Brüsszelben. Magyarországnak joga van ahhoz, hogy állampolgárságot adjon, de a szlovák kormánynak is joga van megvonni az állampolgárságot azoktól a szlovákoktól, akik a magyar állampolgárság mellett döntöttek, illetve azoktól, akik nem Magyarországon születtek és ezt az állampolgárságot nem házasság útján szerezték. Ez láthatólag feszültségekhez vezet a két ország között. Aki egyszer megkapta a magyar állampolgárságot, attól nem lehet megvonni. De a szavazati jogot azokra kellene korlátozni, akik Magyarországon laknak, illetve magyarok és külföldön tanulnak vagy dolgoznak.

 Forrás: Galamus