Eörsi Mátyás: Az előzetes letartóztatás és a közlekedési lámpa

Létezik-e olyan jóérzésű ember ma Magyarországon, aki azt óhajtaná, hogy egy rendkívül súlyos bűncselekménnyel megvádolt egyént – az „ároktői banda" egyik tagját – szabadlábra helyezzenek, csak azért, mert az előzetes letartóztatás maximális idejére szóló törvényi határidő letelt?

Aligha létezik ilyen. Mielőtt sietve levonnánk azt a következtetést, hogy ennek megfelelően támogatni kellett volna a Fidesz javaslatát, amely szerint meg kell hosszabbítani az előzetes letartóztatás maximális időtartamát, javaslom, tűnődjünk el a dolog következményein.

Összehasonlító tapasztalataim szerint egy átlagos nagyvárossal egybevetve Budapesten gyakrabban fordul elő, hogy a járművek, amikor a lámpa zöldről sárgára vált, nem fékeznek, ellenkezőleg, gyorsítanak. Magam is elkövetek hasonló huncutságot, de a tükörbe nézve csak ámulok, hogy mögöttem nem egy, hanem néha két vagy három autó is behajt az immár nyilvánvalóan pirosba váltó lámpába. Baleset mégis ritkán történik, és ennek az az oka, hogy a keresztező utcán a lámpa nem akkor vár zöldre, amikor a mienk pirosra vált, hanem késleltetve. A sárgába és pirosba behajtó autós pontosan tudja, hogy néhány másodperc eltelik, mire a keresztforgalom elindulhat, ezért veszélytelennek érzi a pirosba hajtást. Baj akkor van, amikor valaki a zöldre váltó lámpához menetben érkezik, ilyenkor ugyanis előfordul, hogy teljes sebességgel bele is rohan az oldalról pirosba becsúszó autóba, és ennek nem ritkán tragédia a vége.

Mi a hatóságok reagálása egy ilyen tragédiára? Az, hogy újabb másodpercekkel meghosszabbítják azt az időt, amely az egyik lámpa pirosra, a másik zöldre váltása között eltelik. Nagyszerű, és mi lesz ennek az eredménye? Természetesen az, hogy az autósok megtanulják: a keresztező forgalom néhány másodperccel még később indul el, így ha belehajtok a sárgába, a visszapillantó tükörben már nem három, hanem öt-hat autót fogok látni. És a tragédia megismétlődik.

Hogy jön a közlekedési lámpa az előzetes letartóztatáshoz?

Nagyon is ésszerű magyarázata van annak, hogy az előzetes letartóztatásnak van egy maximális határideje, amelyen túl a gyanúsítottat ki kell engedni. Az egyik ilyen magyarázat, amelyet a Fidesz országgyűlési képviselőin kívül mindenki kívülről fúj, hogy a szóban forgó letartóztatottak jogi értelemben ártatlanok, hiszen a bíróság még nem mondta ki a bűnösségüket, és elvben az is megeshet, hogy az eljárás végén kiderül, egy ártatlan embert tartanak a lényeget tekintve börtönben. Ennek megfelelő igény, hogy az ítélet nélküli fogvatartás időtartamát maximalizálja a törvény. A magyarországi 4 évhez képest ez Csehországban 16 hónap, Angliában 182 nap (utána az ügyészségnek minden alkalommal kérvényeznie kell a meghosszabbítást), Németországban 6 hónap, Görögországban 18 hónap, Lengyelországban 3 hónap, amely újabb 9 hónappal meghosszabbítható, Portugáliában 2 év és 6 hónap – tovább is van, mondjam még?

Rogán Antal Németországra, Svédországra és Lengyelországra hivatkozik, ahol a törvény valóban nem maximalizálja az előzetes letartóztatás időtartamát. Rogán csak arról feledkezik el, hogy ezekben az országokban a bíróságokra van bízva, mennyi időre rendelik el az előzetes letartóztatást, és milyen gyakran vizsgálják felül döntéseiket.

Ha félre is tesszük az emberi jogi megfontolásainkat, találunk más érvet is arra, hogy miért célszerű az előzetes letartóztatás időtartamának a maximalizálása. Ezek a határidők ugyanis nyomás alatt tartják a bűnüldöző szerveket – a rendőrségtől az ügyészségen át a bíróságokig –, hogy fordítsanak kellő figyelmet az eljárás lehetőség szerinti leggyorsabb befejezésére. Miközben értjük, hogy számos nyomozati cselekmény igen drága, az intézmények rettenetesen túlterheltek, négy évnek elegendőnek illene lennie arra, hogy egy ügy ítélettel záruljon.

Mi fog történni most, hogy a parlament – meghallgatva Rogán Antal morális zsarolását – eltörölte az előzetes letartóztatás felső korlátját? Kézenfekvő a válasz: megszűnik a nyomás a bűnüldöző szerveken, hogy aggódva nézzék a naptárt. „Ej, ráérünk arra még" – erre ösztönzi őket a Fidesz törvénye, az eredmény pedig az lesz, hogy az eddigiekhez képest is sokkal, de sokkal hosszabb lesz a büntetőeljárások időtartama.

Meglehet, ez nem izgat elég sokakat Magyarországon, „megérdemlik", mondják majd sokan. Egészen addig, amíg nem ők rohannak bele vétlenül a pirosban magát még biztonságban érző autósba, vagy addig, amíg nem őket tartják ítélet nélkül lényegében börtönben – és csak ki tudja, hány év múlva derül majd ki, hogy ártatlanul.

 Minél több idő telik el az egyik irányba a piros, a másik irányba a zöld váltás között, annál inkább az autósok fantáziájára van bízva, meddig nincs kockázata a pirosba hajtásnak. Ha megszűnik az előzetes letartóztatás időtartamának maximalizálása, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság kénye-kedve szerint döntheti el, mikor fejezi be a büntetőeljárást. Ez a következménye a Rogán-javaslatnak, éppen a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

Forrás: dkp.hu