Gyurcsány: Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan

Orbán vagyoni helyzete átláthatatlan. Most szólunk, ha egyszer lehetőségünk lesz rá, feltárjuk a Keresztapa meggazdagodásának teljes történetét és nyilvánosságra hozzuk, hogy miként lett a szegény egyetemistából az ország egyik leggazdagabb embere - írja a DK elnöke Facebook-bejegyzésében.

1. Orbán Viktor vagyona csak igen kis részben fogható meg a közvetlen tulajdonában álló vagyontárgyak révén. Ezekről az Országgyűlésnek tett évenkénti vagyonnyilatkozata ad információt. Itt is nehézséget okoz, hogy az ő bevallásában (2014) csupán 3 ingatlan szerepel a saját tulajdonaként: a Bp. XII. kerületi ház felerészben, egy felcsúti belterületi föld (5035 m2) és egy felcsúti lakóház – míg a felesége nevén ennek a sokszorosa.

A XII. kerületi svábhegyi villát 2002-ben 75 millióért vásárolták, majd több tízmilliós költséggel felújították. Ez eredetileg két lakásból álló társasház volt, ám az átépítéssel egyetlen (Ferenczi Krisztina adata szerint tízszobás) villává alakították át, Orbán ennek ellenére még 2014-ben is „társasház”-ként jelöli a nyilatkozatában – hamisan. 2012-ig – ugyancsak hamisan – a 2002-es átépítés előtti 82 + 101 m2-es alapterületet vallotta be, s csak 2013-tól 233 m2-t.

Lévai Anikó 2010-es vagyonnyilatkozata ismert csupán, abban 38 ingatlan szerepel. (Noha a törvény szerint a házastársnak is évente be kell nyújtania a nyilatkozatát, ez nem nyilvános: csak a Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottság tagjai tekinthetnek bele, de ők is csak hivatalos vizsgálati eljárás során.)

A 2010-es adatok szerint a Lévai Anikó tulajdonát képező 38 ingatlanból 14 Szolnokon, egy pedig Parádon található (ezekhez öröklés útján jutott). 18 fekszik Felcsút, 2 a szomszédos Bicske határában, jórészt termőföldek: szántók, rétek, legelők. Ez mindösszesen 105, 5 hektár.

Hogy az elmúlt 4 évben volt-e vagyongyarapodása, arra csak nyilatkozatainak a megismerése adhatna választ. Lévai Anikó mindig leszögezi: a művelés után járó állami és uniós támogatásokat nem ő veszi föl, hanem akik a földjeit művelik. Ám hogy ők kik, azt sose árulja el, holott ez törvényes kötelessége volna. Ferenczi Krisztina szerint: Lévai Anikó bicskei és felcsúti – összesen közel 80 hektár – földje egyikére sincs bejegyezve, ki a földhasználó, holott ennek feltüntetése előírás. ”A tulajdoni lap III. része az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogokat, illetve azok jogosultját tartalmazza: földhasználati jog, haszonélvezeti jog és használat joga.”

Ennyi deríthető ki adatszerűen.

2. Célszerűbb onnan közelíteni, hogy az Orbán-család az első miniszterelnökség idején ment át először igen látványos vagyongyarapodáson. A szűkebb család két fő ingatlanadatát nézve: 1. az 1998-ban már birtokolt 5,5 hektárnyi földterület négy év múltán a tizenegy és félszeresére: 63 hektárra növekedett; 2. a tulajdonukat képező (1994-ben 563 ezer forintért vett) belvárosi lakás helyett kertes sváb-hegyi villát vásároltak 2002-ben (75 millióért), majd azonnal hozzáláttak (több tízmilliós) átépítéséhez is. A miniszterelnök apjának többségi tulajdonában lévő bányacég, a Dolomit Kft. saját vagyona meghétszereződött (98-ról 666 millióra nőtt); a másik vállalkozás, a kizárólagosan birtokolt Gánt-Kő Kft. nyeresége ugyanekkor a tízszeresére emelkedett (16 millióról 167-re).

Hogy itt nemcsak időbeli, hanem oksági összefüggés van – hogy tehát Orbán a kormányzati hatalmat használta föl a családi vagyongyarapításra –, azt leglátványosabban a Tokaj hegyaljai szőlővállalkozás (Szárhegy Dűlő – Sárazsadány – Tokajhegyalja Kft.) története igazolja, ahol a miniszterelnök és üzlettársai csak vissza nem térítendő állami szőlőtelepítési támogatásból mintegy 64,5 millió Ft-ot nyertek el.

3. A második miniszterelnökség nagy projektje a felcsúti focibirodalom felépítése – ugyancsak közvetett (adóból leírható adomány) vagy közvetlen állami pénzekből. Az összeg, ami a sporttámogatásra szánt pénzekért igénybe vett adókedvezmény miatt a költségvetésből kiesik, évi 15-20 milliárd forintra rúg. Miközben a felcsúti Puskás Akadémia évi 2-3 milliárdot kap ebből, egyik első osztályú klub részesedése sem érte el a félmilliárdot. Ezen fölül is ömlik az állami támogatás és a busásan teljesítő Fidesz-közeli vállalkozások „magánadakozása”.

Mi épül mindebből?

Hét nagy futballpálya, egy épülő stadion, plusz egy fedett nagypálya, két központi épület, kollégium, szakközépiskola, tangazdaság, múzeum, archívum, szálloda, arborétum, kisvasút, vendégház-állomásépület, felújított Habsburg-kastély, legújabban magán repülőtér.

A tulajdoni viszonyok átláthatatlanok, Orbán ingyen használatba adott földjein épült föl számos objektum. A házától karnyújtásnyira épülő stadion befogadóképessége 3500 fős, tervezett költsége: 3,8 milliárd forint. (A felcsúti akadémia csapatának fajlagosan drágább stadion épül, mint a Juventusnak. Felcsúton az egy ülőhelyre eső építési költség 1 085 000 Ft; Torinóban: 885 000 Ft. Felcsút lakossága 2010-ben 1 789 fő, a stadion befogadóképessége 3 500 fő. Torino lakossága 2011-ben 907 108 fő; a stadion befogadóképessége: 41 000 fő.)

4. Stróman-gyanús személyek Orbán körül. A miniszterelnök közvetlen környezetében legalább 3 olyan ember (család) van, akik mesés vagyongyarapodáson mentek keresztül az elmúlt években: Mészáros Lőrinc, a Flier-család és Garancsi István.
Mészáros a földbérleti pályázat második legnagyobb nyertese az egész országban. A megyék közül Fejérben – a kormányfő megyéjében – osztották ki a legtöbb földet 5 350 hektár, illetve 121 588 aranykorona értékben. Ez az országosan bérbe adott összterület 24,4%-a és a földérték 30,8%-a.

A kormányfő megyéjéből is messze kimagaslik a kormányfő faluja, Felcsút, amely közel 1900 hektárnyi területet kapott meg, ami az összes bérbe adott terület több mint 10 százaléka. Nem a Fejér megyei, hanem a magyarországi területek 10 százaléka! Tehát egyetlen (kétezernél kisebb lélekszámú) falu pályázói kapták meg az állam által kiosztott föld egytizedét. Mészárosék nemcsak Fejérben a másodikak, hanem országosan is. Az Orbánnal szoros kapcsolatban álló két család (a Mészáros és a Flier) nyerte el az országban kiosztott földterület 8,8 százalékát, aranykoronában a 11,6 százalékát! A Mészárosék és a Flierék által elnyert földek több helyen érintkeznek Orbánné földjeivel, a légi felvételeken egy nagybirtok körvonalai sejlenek föl.

Mészáros és alpolgármesterének családja nyerte el az ország 10 legnagyobb Auchan áruházának trafikjogát. Mészáros alvállalkozói (a Gere-testvérek) nyertek el további 10 frekventált dohányárusító helyet országszerte.

Mészáros szerelőcége 2007-ben még veszteséges, 2009-ben már félmilliárd bevétele volt, 2010-ben 835 millió, 2011-ben több mint 2,2 milliárd, 2012-ben pedig 4,6 milliárd, ami a kormányváltás óta ötszörös növekedés. A tiszta nyereség 2010-ben ez még csak 250 millió, 2011-ben már meghaladta a 850 milliót, 2012-ben pedig az egy és negyed milliárdot (1,264)

2012-ben fele-fele arányban 800 milliós osztalékot vett ki M. és felesége, ám az utóbbi lemondott a maga részéről a férj javára. És ő? A mesés gyarapodás forrását busás állami és önkormányzati beruházások adják.

Garancsi a Videoton FC elnöke, a Duna Takarék tulajdonosa. Utóbbi 600 milliós hitelt adott Orbán alapítványának – a Duna Takarékot a törvény egyedüliként mentesítette a takarékpénztárak államosítása alól. Garancsi egyik budai lakása szomszédos a Lévai Anikóéval. Az utóbbiban Orbán Ráchel lakott házassága előtt, Garancsiéban „bérlőként” Orbán Gáspár. Garancsi 2012 júliusában 75 százalékos tulajdonos lett Kékessy Dezső 2000 hektáron gazdálkodó tiszaigari agrárcégében. (Kékessy volt Orbánék üzlettársa Sárazsadányban, ő vette meg aranyáron a korábbi lakásukat, majd a tokaji szőleiket is.)

Garancsi az egyik tulajdonosa annak az offshore cégnek, amelyik hatalmasat kaszált a gázüzleten: az Index szerint 55 milliárdos osztalékot vettek ki a cégből tavaly.

Aki elhiszi, hogy mindez véletlen egybeesés, az ....

Forrás: nepszava.hu