Miért kellett központosítani a tankönyvterjesztést?

Tanévkezdés óta sem érkezett meg az összes tankönyv az iskolákba. Meglehet, az oktatási kormányzat éppen arra számít: lassan nem csak érdektelenné, de unalmassá is kezd válni a panasz, hogy már november közepe van, és még mindig akad iskola, ahol fénymásolt lapokból tanulnak a diákok.

A végletekig centralizált tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. azonban nem csak a pedagógusok, a tanulók és a szülők szórakoztatásáról gondoskodik, hanem a tankönyvkiadókéről is. Bár a korábbi évek gyakorlatával ellentétben a tankönyvek árát már augusztus közepén beszedte a szülőktől, a könyvek árát még november közepére sem egyenlítette ki maradéktalanul. Igaz, a szerződés értelmében a vételár tíz százalékát jogában áll visszatartani a fölöslegesen kiszállított tankönyvek fedezeteként, ám hogy mennyi a fölösleg, az csak akkor derül ki, amikor már az összes tankönyv eljutott az iskolákba – ez pedig éppen a kft hibájából még mindig nem történt meg. A monopolhelyzetű terjesztő ráadásul a korábbi évek 15 százalékos jutaléka helyett 20 százalékot számít föl – vagyis drágábban és rosszabbul teljesít, viszont a szülők és a kiadók pénzét három hónapig ingyen használja.

A Demokratikus Koalíció azt a korábbi álláspontját látja igazolódni, hogy a tankönyvterjesztés központosítása korántsem volt céltalan és értelmetlen lépés; célja és értelme az volt, hogy megteremtse az újabb lenyúlás lehetőségét.

Niedermüller Péter
alelnök (DK)

Forrás: dkp.hu